3600 éve eltűnt szigetet rekonstruáltak
Nemzetközi kutatócsapat, amelyben magyar tudósok is részt vettek, rekonstruálta Szantorini 3600 évvel ezelőtt vulkánkitörésben megsemmisült belső szigetének méretét és korát. A tudósok hat évig dolgoztak azon, hogy megfejtsék milyen ősföldrajzi, domborzati viszonyok uralkodtak az Égei-tengeri vulkanikus szigeten az úgynevezett minószi kitörés előtt.
Karátson Dávid vulkanológus az MTI-nek elmondta: a nemzetközi kutatócsapat a geomorfológia mellett más tudományágak képviselőivel is kiegészülve kutatta a titokzatos belső szigetet. A Szantorini képét átrajzoló, hatalmas erejű természeti katasztrófa vetett véget a krétai központú minószi kultúrának, és teljesen elpusztította a szigeten fekvő késő bronzkori várost, Akrotirit is, amelyet Pompejihez hasonlóan konzervált a több tucat méter vastag vulkáni hamu a modern régészet számára – fűzte hozzá.
Karátson Dávid rámutatott, hogy a szakemberek sokáig azt gondolták, a kitörés előtt egységes sziget feküdt a mai Szantorini helyén, amely a vulkán felrobbanásakor beszakadt, hátrahagyva a szigetcsoport ma ismert részeit és egy belső öblöt. Azonban később kiderült, hogy már a minószi kitörést megelőzően is létezett egy, a maihoz hasonló kisebb belső, vagyis kaldera öböl Szantorinin.
A Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány újdonsága, hogy a magyar mellett francia, görög, német és angol tudósokból álló kutatócsapat tisztázta, nem csupán az öböl létezett 3600 évvel ezelőtt, hanem a mai Kameni-szigetek helyén egy korábbi belső sziget is. A kirobbant vulkáni tufaanyagban fotóstatisztikai, valamint geokémiai eljárással elkülöníthetők a felrobbant egykori sziget alkotó anyagának maradványai is.
A vulkanológus hangsúlyozta: a minószi tufa és az egykori szigetet alkotó kőzetek arányának megállapításához fotóstatisztikai elemzést végeztek, a munka eredményeként pedig sikerült megbecsülni a Pre-Kameninek nevezett sziget térfogatát, méretét. A sziget térfogata megközelítőleg két és fél köbkilométer lehetett, vagyis kisebb volt, mint a mai Kameni-szigetek mérete. A Pre-Kameni a minószi kitörésben teljesen megsemmisült és elsüllyedt, táptalajt adva Atlantisz legendájának. A ma ismert Kameni-szigetek kialakulása csak a robbanást követően kezdődött el – mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetőjeként dolgozó tudós.
Karátson Dávid kitért arra is, hogy a kutatócsapat emellett egy nagy pontosságú radiometrikus módszerrel meghatározta a sziget tényleges életkorát is, amely az eredmények szerint a minószi kitöréskor mintegy 20 ezer éves lehetett. Mivel a minószi előtti utolsó nagy, Cape Riva névvel illetett vulkánkitörés Szantorinin mintegy 22 ezer éve következett be, úgy tűnik, hogy Pre-Kameni azt követően kezdett növekedni. Hozzátette: a jövőben érdemes lenne tisztázni, hogy a beszakadt kaldera öbölben a minószi tufa anyaga alatt milyen rétegek találhatók, fellelhetők-e például a még korábbi vulkáni centrumok maradványai is.
